BALATONHENYE

A Henyei-hegy keleti lábánál, a Dobogó-patak völgyében fekvõ település. A község keleti részén lévõ római kori temetõrõl már a múlt században hírt adtak a lapok. 1890-ben Hegyi Lajos telkén újabb római kori leletek kerültek a napvilágra: nõi sír, római feliratú sírkõ és Ámort ábrázoló kõszobor töredéke. Az utóbbit 1901-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították.

A falu északi végétõl 250 méternyire kõfalak nyomai látszanak. A falak nagy részét a víz elmosta. Ezt a részt Margit-kertnek nevezik. Az egykori - Szent Margit tiszteletére avatott - pálos kolostor az Árpád-korban épült. A feljegyzések 1365-tõl említik. Megjegyzik, hogy a kolostor Miklós nevû papja két dénárt fizetett pápai salláriumként. A község neve ekkor Henney volt.

Henney nevét 1881-tõl rögzítik az okiratok. Neve 1269-ben Heney. Papjáról 1335-ben tesznek említést. Református temploma középkori templomra épült: ekkor Alsóhenye és Felsõhenye is létezett. Henye részben a veszprémi vár földje volt: 1262-ben a vár nemes jobbágyai lakták. Egyes részei a bakonybéli apátság birtokában voltak. A bakonybéli apátság 1489-ben és 1542-ben is rendelkezett henyei birtokkal. Az 1548-i rovásadó összeírás szerint a törökök felégették a falut, majd 1572-ben újabb törökdúlás pusztította el. Ezt követõen is állandó pusztításnak volt kitéve. Még 1610-ben és 1611-ben is puszta községként írták össze a dicatorok: 1828-ban 623, 1851-ben 742, 1939-ben 617, 1968-ban 460, 2002-ben 162 lakosa volt. Lakóházainak száma 1939-ben 143, 1968-ban 132.

A község mindössze 12 kilométerre fekszik a Balatontól. Elõnevét megkülönböztetésül kapta. Zala megyében - amelyhez 1949-ig tartozott - Ördöghenye és Petõhenye községek is léteztek. Kisnemesi jellegû község volt 1848 elõtt. Mindössze 8 jobbágycsalád élt itt. Hegyes-völgyes határában nagybirtok nem alakulhatott ki. Az 1870-80-as években Kerkápoly Károly pénzügyminiszternek volt Henyén 30 holdas gyümölcsfaiskolája és kertészete. Teleki János kertész több jófajta gyümölcsöt termesztett, melynek nevet adott.

Autóbuszjáratok kötik össze a községet a környezõ településekkel és Tapolcával, az egykori járási székhellyel. Portalanított mûútja 1945 után épült. A Dobogó-patak betonmedret kapott. A kultúrotthon 1962-ben épült a Községfejlesztési Alapból.

Általános iskolásait a köveskáli körzeti iskolába szállítja a busz. Ide járnak az óvodások is. Az egyik iskolaépületben klubkönyvtár, a másikban öregek napközi otthona mûködik.