KISAPÁTI

A település története

Kisapáti község a csodálatos Tapolcai-medencében, a fantasztikus gyönyörû bazalt orgonáiról híres Szent György-hegy keleti oldalán fekszik.

Az 1100-as évek végén írásos feljegyzéseket találtunk a településrõl, de konkrétan az 1200-as évek közepén jelent meg a település név szerint is a feljegyzésekben.

IV. Béla király parancsára minden 10 településnek egy templomot kellett építenie, és így épült fel a jelenlegi temetõ felett a Szent Kereszt Kápolna, amely a többszöri tulajdonos váltások következtében végül a Pannonhalmi Bencés Apátság tulajdonát képezte, és így kapta a település az "apáti" nevet. A török korban tönkrement kápolnát a hívek 1720 körül felújították, majd újraszentelték. A XIX. század második felében pusztulásnak indult kápolnát 1958-ban restaurálták újra. Szentélyében késõ középkori oltár, illetve szintén középkori festett freskótöredékek láthatók. 1991-ben megkezdõdtek a felújítási munkálatok.

A település abban az idõben még Hegymagashoz tartozott, a késõbbiek folyamán vált két külön településsé. A feljegyzések alapján Apáti, majd Sároskisapáti lett, és a XVII. századtól kapta a Kisapáti nevet. Ez a kis elõtag különböztette meg Monostorapátitól, Zalaapátitól, mind a két település nagyon közel van hozzánk.

A települést jobbágyok lakták, akik az uradalmakban dolgoztak. A hegyen szõlõmûvelésbõl, és miután a mélyebben fekvõ részrõl a víz visszább került a Balatonba, a rétek kaszálásából és a földek mûvelésébõl éltek. Kemény sarcot kellett fizetni az uraságoknak, ami ellen próbáltak fellépni.

A XVII. században a hegyrõl a lakók a település mai területére költöztek, és 1777-ben megépítették a mai templomukat.

A XVIII-XIX. századtól folyamatosan népesült be a település. Az 1930-as években közel 800 lakosa volt, ami sajnálatos módon ma 365 fõre csökkent. De ez a közel 800 fõ felé utaló létszám még a 60-as évek elejét is tükrözte.

A Szent György-hegyen található szõlõterületek mûvelésébõl élt a lakosság egy része, de ez ma már csak jövedelem-kiegészítés.

Ma a település lakossága a Balaton partján és Tapolca városában dolgozik.

Az igazi fejlõdés 1990-tõl indult meg a faluban. Az infrastruktúra szinte teljes mértékben kiépült, a szennyvízcsatorna beruházás a település belterületén elkészült, a fõ vezeték kiépítését az állam végzi, de nyár végére ez a folyamat is befejezõdik. Szinte minden ház el van látva vezetékes telefonvonallal, a szõlõhegy területe is. A lakások 60 %-ában már gázzal fûtenek.

Az önkormányzat önerõbõl és pályázati támogatásból új orvosi rendelõt épített, melynél figyelembe vették a mozgáskorlátozottakra vonatkozó törvényt is.

A bazaltorgonák alatt található a Kaán Károly nevét viselõ turistaház, ami egész év folyamán üzemel, így egy kicsit vállalkozik is a település.

A II. világháborúban hõsi halált halt lakosok tiszteletére emléktáblát avattak a településen.

A település címerrel és zászlóval is rendelkezik, mely szimbólumok szintén a régi történeti jegyekre utalnak.

Szálláslehetõségek:

- Darányi Ignác Turistaház: A természeti szépségekben gazdag Szent György-hegy északi oldalán, közvetlenül a bazaltorgonák alatt fekszik az 1934-ben épült turistaház. Közelében botanikai, geológiai, tájképi ritkaságok találhatók.

- Kaán Károly Turistaház: A turistaház Kisapáti vasútállomástól 3 km-re a zöld jelzésen, Tapolcától az országos kék jelzésen 5,2 km, Szigligettõl 7,3 km a kék jelzésen. Tûzrakási lehetõség van. Az egész évben üzemelõ turistaházban 24 fõt tudnak elszállásolni (6x4 ágyas szoba emeletes ágyakkal) Fûzhetõ, melegítõ konyhával rendelkezik, ágynemût vinni kell.

Érdeklõdni:- Kisapáti Önkormányzat Csizmazia Mária polgármester
8285 Kisapáti Tel: 87/433-527, Fax: 87/433-377
- Somló Volán Tapolca Tel: 87/510-255

Kulcsok átvétele: Csizmazia Mária polgármesternél
Cím: Kisapáti, Kossuth u. 10. 87/433-527

Készült a Tér-Kép Program keretében, 2002.