KÕVÁGÓÖRS

Kõvágóörs a Káli medence legnagyobb települése, amely Pálköve településrésszel egész a Balaton partig nyúlik. Állandó lakóinak száma 950 fõ. A község egy ritka geológiai képzõdményen, a pannon kori tenger megkövesedett homokturzásán épült. A követ évszázadokon keresztül bányászták, kiváló malomkõ készült belõle, innen ered a község nevének "kõvágó" elõtagja. A honfoglaláskor a terület az Örs nemzetség szállásterülete, innen a település nevének második része. A község területéhez középkori elpusztult falvak tartoznak, ma is látható templomromokkal: Ecser, Sóstókál, Kisörs. Az egykori fejlettséget a Balaton-felvidéken szokatlan, egybeépült házsorokból álló utcakép õrzi. Katolikus, evangélikus temploma mellett zsinagógája is épült, a XIX. század végéig evangélikus algimnáziuma is volt a falunak. A község központja ódon kisvárosi hangulatot áraszt. A ma evangélikusok által használt templom 1264-ben épült, s a XVIII. században barokk stílusban állították helyre. A közvetlenül mellette álló barokk katolikus templomot 1802-ben szentelték fel. A Pálkövére vezetõ út mellett láthatók a törökök által elpusztított Ecsér falu XIII. századi templomának romjai. A romokat körülvevõ szigorúan védett terület halmai alatt az egykori jobbágyfalu házai rejtõznek, feltárásuk után ez lesz az elsõ korhû Árpád-kori magyar falu a Balaton partján. A Petõfi utcában nagyrészt társadalmi munkával helyreállított kisnemesi kúriában nyílt meg a Kisnemesek Kõvágóörsön címû állandó kiállítás. A pálkövei strand mellett, Bajcsy-Zsilinszky Endrének, az antifasiszta ellenállás mártírjának egykori nyaralójában látható a politikusra emlékezõ kiállítás. Kõvágóörsön a nyár kiemelkedõ eseménye a Nagyboldogasszony búcsú augusztus 15-én. Augusztus 20-án, Szent István ünnepén tartják a Falunapokat. Pálkövét szép, árnyas erdõben haladó sárga jelû turistaút is összeköti a Káli-medencével. A piros jelzés Kõvágóörs központjából vezet a Fülöp-hegy tisztására, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik a Tapolcai-medence bazalt tanúhegyeire és a tóra.