KÖVESKÁL

Polgármesteri Hivatal Köveskál
8274 Köveskál, Fõ u. 10.
Polgármester: Csonka Sándor

A község a Káli-medence közepén, a Balaton-felvidéken fekszik. A bazalthegyekkel övezett medence kõzete pannon üledék, amely bizarr formákkal preparálódott ki helyenként. Talaja rossz, köves. Tájvédelmi körzete része az újonnan alakult Bakony-Balaton Nemzeti Parknak. A helység elõneve köves viszonyaira utal. Utónevét a honfoglaló "Kál" Vezér nevébõl eredeztetik. 1291-ben említik elõször okleveleink, amelyekben egyházi nemesekrõl esik szó. A falu nagyobb része a veszprémi püspökség birtoka volt, 1430-ban püspöki községnek nevezték. A határában lévõ szõlõhegy nagyobb része is a püspökségé volt. 1548-ban az egész falut felégette a török. Nemesi része adót fizet a töröknek, püspöki részét ekkor már nem említik. 1700-ban lakatlan, csak 1711-ben jegyzik fel a pestisjárvánnyal kapcsolatban.

1828-ban mezõvárosi rangot kap. Évi két országos vásárt rendezhetett. Magyar lakosságú, a XVI. Században épült temploma helyén 1800-ban újat építettek. A reformátusok gyülekezete ebben az idõben nagyobb, református és katolikus tanítója is van. Külön iskolaépületet a reformátusok tartottak fenn.
Mezõvárosi rangját a XIX. század végéig megõrizte. I. Ferenc 1823-ban örök idõkre megerõsítette státuszát. A XIX. század közepén még jelentõs a szõlõtermelés, a század végére a szõlõ azonban kipusztult. Ekkortól a fõ bevételi forrást az állattartás és a gyümölcstermelés adta (szilva, meggye, õszibarack, dió, mandula, alma). 1910-ben a lakosság 80 %-a mezõgazdaságból élt, 11 %-a ipari tevékenységet folytatott. 25 iparos élt a községben, ami azt jelentette, hogy a vagyonosabb parasztság igényelte az ipari szolgáltatásokat.
1542-ben 12, 1828-ban 76 nemesi családról történik említés. 1720 után jelentõsen fejlõdik a település. Virágzik a szõlõkultúra. 1873-ban 6780 hektoliter bor termett Köveskál szõlõiben. A bort saját kocsmájukban értékesítik. A Séd-patakon két vízimalmot is üzemeltettek.
A kipusztult szõlõket 1935-re pótolták. Épületei még õrzik mezõvárosi jellegét. Nevezetesek voltak kútjai, a Városkút és a Hajnal-kút. A község határában állt a középkori Sásdi falu, amelynek nevét a Sásdi-kút és a Sásdi pusztatemplom nevek õrzik. A háború után épültek középületei, vízvezetéket, burkolt utakat kapott. Termelõszövetkezete 1949-ben alakult. 1974-ben egyesült a kõvágóörsivel. Állattartása és szõlõtermesztése, borászata volt jelentõs.
1785-ben 823 lakosa volt Köveskálnak. Noha lassú ütemben, de az évtizedek során szaporodik a lakosság, a legmagasabb 1890-ben érte el, amikor 1098 lakosa volt. Ezt követõen fogy a lakosság, az 1890-es szintet többé nem éri el. Az 1980-as évektõl ötszáz alá csökken az itt élõk száma, 1980-ban 483, 1997-ben 465 lakosa van. Különösen az ötvenes évektõl jelentõs az elvándorlás. A férfilakosság a távolabbi üzemekben, gyárakban keres munkaalkalmat.

Köveskál új arcát mutatja a Balatonhenye felé vezetõ falurész, új házak épültek, sok régi nemesi kúriát is felújítottak. A festõi szépségû Köveskálon fõvárosi mûvészek is vásároltak házakat. Régi fényükbe varázsoltak vissza mûemlék jellegû házakat, a szõlõtermesztéshez borospincéket. A község jövõje, megtartó ereje a kivételes természeti adottságokban, a falusi turizmus fellendülésében rejlik. A lakosság 20 százaléka ma munkanélküli. Számunkra is az idegenforgalom hozhat fordulatot.

Még Köveskálról

Kultúra
Könyvtár: a Mûvelõdési Házban
Kiállítások: - Mini Galéria - állandó- Idõszakos a Mûvelõdési Házban
Rendezvények: - Búcsú- Falunap
Falunap: Kultúrális rendezvény Junius 30.-án
Kiállítások: Mûvelõdési HázbanKöveskál, Henyei u. 7. · Július 8-tõl Július 20.-ig: Badacsonytördemici Balatoni Tájfestészek kiállítása - Stohinger László · Augusztus 21.-tõl Szeptember 15.-ig: Budapesti Magyar Fotómûvészek Szövetsége Fotókiállítása
Kiállítás-festmény-kerámia Köveskál, Henyei u.Telefon: 87/478-55 Tulajdonos: Bali Tamás György