TALIÁNDÖRÖGD

Lakosságszám: 751
Belterület: 102 ha
Külterület: 2706 ha
Önkormányzat címe: 8295 Taliándörögd Petõfi u. 4.
Tel./Fax: 87/ 437-039
Polgármester: Hoffner Tibor
Alpolgármester: Srámli Lajosné
Jegyzõ: Vizeli Zoltánné

Önkormányzat:
Polgármester: Hoffner Tibor
Alpolgármester: Srámli Lajosné
Képviselõ-testületi tagok:
Baki Jenõné, Marton Zoltán, Lukács Gyula, Mohos Béláné, Szalainé Török Ildikó, Kocsor Gyula

Az önkormányzat intézményei:
-óvoda
-közösségi ház
-közös fenntartású iskola
-mogyorók háza

Állandó rendezvényei:
Farsang, borverseny, március 15. ünnepély, májusfaállítás, kézmûves tábor, Mûvészetek Völgye, falunap, szüreti felvonulás

TALIÁNDÖRÖGD története

Taliándörögd a Dörögdi-medence nyugati szélén a Dél-Bakony lábánál fekszik. Zsákközség. A mai falu a Tik-, és a Basa-hegy közötti völgyben terül el. A települést a Veszprém-Tapolca fõ közlekedési úton Kapolcs község felöl lehet megközelíteni. Vasútállomása nincs.

A medence több száz év történetét sûrítette össze. A táj vizekben gazdag. A Tik-hegyet egyedi értékû öreg bükkfák koronázzák. A Baksa-hegy a község szõlõhegye, gyümölcsöse. A medence szinte minden pontjáról látható, a "négyszögletû kerek" erdõ, ez a medence legmagasabb csúcsa. Sok országosan ritka növényt lehet itt találni. A medence környezetbarát területfejlesztésre javasolt. Állatvilága is gazdag.

A község határa már a római korban lakott hely volt. Dörögdöt 1249-ben említik elõször. A középkorban négy település volt, mind a négy egyházas hely volt. A községgel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa. 1548-ban a török felégette a falut. 1718 után kezdett ismét benépesedni. Taliándörögd vizeki Tallián Ferenctõl kapta a nevét. 1745-ben nagyrészt lutheránus a falu. 1773-ban a községet a vegyes hitû magyarság jellemzi. 1757-tol van tanítója a községnek. 1910-ben a lakosság 90 %-a élt a mezõgazdaságból. 1955 óta van a községnek autóbusz-összeköttetése Kapolcs felõl. "Béke" szövetkezete 1959-ben alakult, 1990-tol fokozatosan fel is számolták. Általános iskolája 1978-ban egyesült a kapolcsi iskolával. Taliándörögd 1950-ig körjegyzõség, 1950-73 között önálló tanács, azután Monostorapáti társközsége lesz, 1990 óta ismét önálló jegyzõség.

Szent András templomrom, XIII. századi román stílusú rom, nyáron koncertek helyszíne. Katolikus templom, kõkápolnára épített barokk templom, nyáron koncertek helyszíne. Evangélikus templom, késõi barokk stílusú. Mosóház, tiszta vizû forrás fölé épített épület, víz nincsen már benne. Ûrtávközlési Földi Állomás, mûtávközlési rendszer, az országban egyedüli.

Helyi hagyomány a májusfaállítás és a szüreti felvonulás. Országosan is elismert a község népdalköre.

Farsang és a borverseny februárban szokott lenni. Március 15. ünnepély, fáklyás felvonulással. Júniusban kézmûves tábor: batikolás, szövés, bõrözés a gyerekeknek. Júliusban Mûvészetek-völgye rendezvényeinek egyik fontos színfoltja a község. Szeptemberben a Mária napi búcsú, szüreti felvonulás. Télen gazdafórumok, vendégváró tanfolyamokat szervez a Dörögdi Népfõiskola. Mikulás, karácsonyi mûsor, szilveszterkor bál.

A település szinte magyar. Az dörögdi emberek a mezõgazdaságban, az iparban, és a kereskedelemben dolgoznak. A községet se az elvándorlás se a bevándorlás nem jellemzi. A körzeti orvos kétszer rendel hetente. A községi óvodát maga a falu az iskolát közösen tartják fenn. 61 munkanélküli él a faluban jelenleg.

A községben 4 bolt, egy zöldséges, egy kocsma, egy "Völgy" vendéglõ és egy Pegazus fogadó van.

Víz, villany szinte minden házban van. Az utak portalanítottak. 136 lakásban van telefon.